Szokáshoz híven szombaton rendezték a Mátra kört. Sportorvosom Dr.Rózsa Szilveszter jóvoltából indultam el.
Egyetlen célom volt a versenyen, hogy az első emelkedőn felérjek az elejével.

Bemelegítés jól sikerült, jó helyről rajtoltam, Mátrafüredig semmi probléma nem volt. Próbáltam az első boly végén helyezkedni. Füredről kiérve megindult a sor és kezdtem lemaradni. Pár perccel később sikerült még visszazárnom a sor végére, de sajnos még az emelkedő fele előtt véglegesen lemaradtam.

Mátraházára kisebb csoporttal érkeztem, de lefelé kevésnek bizonyult a 48-12-es áttétel és innen is lemaradtam. A galyai elágazót elhagyva jöttek a nagyobb kanyarok, ahol sikerült visszakapaszkodnom és még előztem is jó pár versenyzőt.

Leérve Parádra, szinte nyélen haladtunk tovább. Pár kilométer után megnyugodott a sor, és ekkor már tudtam, hogy innen nem fogok kiszakadni. Néha láttuk a élbolyt, ezért próbáltam mindenkit a váltott vezetésre rábeszélni. 10-12-en el is kezdtünk forogni, de ebből egy nagy rángatás kerekedett ki. Aki előre ment az úgy megnyomta mindig, hogy mögötte szélárnyékban is küzdeni kellett.

Ennek ellenére közelítettünk az élbolyra. Már egész közel voltunk hozzá amikor egy béna váltás miatt kiszakadtam a sorból. Csak harmadszorra tette le az első váltó a láncot normálisan és ez alatt a többiek szépen eltekertek. Innen nem volt mit tennem, egyedül haladtam tovább. Síkon lazán, puklikat pedig próbáltam megnyomni. Sorra értem utol a leszakadozó versenyzőket, de Abasárra elérve elfogyott minden frissítőm és sikerült kicsit eléheznem is.

Nem volt más választásom, megálltam egy kútnál és töltöttem vizet a kulacsba. Innen már szinte túratempóban haladtam a célig. Eredményemmel így természetesen nem voltam megelégedve, de edzés értéke jó volt. Kedvet kaptam az országútizáshoz, így valószínűleg jövőre több amatőr futamon el is indulok.