Szécsény közelsége miatt kerékpárral mentünk ki, de éreztem nem minden stimmel a dolog a  szombati lagzizás után. Fáradt, nyomott hangulatom volt. Nem tudtam mást tenni, elkezdtem körözgetni a pályán. Hátha átmegy rajtam és jobban leszek. Lábaimat görcsösnek éreztem, nem forogtak, hanem alacsony pulzusnál savasodtak.

Először a kicsik versengtek majd a végén 15:30 körül következtünk mi. Igen erős országútis srácok jöttek, kicsit izgultam nehogy lemaradjak az élbolytól, mert a fékem nem volt a legtökéletesebb. Második sorból indultam, figyelni akartam a többieket innen, de nem volt a legjobb ötlet, mert a rajt pillanatában kilőtt Béla Attila és Pangl Ádám. Egyből 100m-es előnyük lett amíg én áthámoztam magam a többieken.

Második kör felénél sikerült utolérnem őket, amikor mondom Atinak, hogy gyerünk tovább, mert Ádám nagyon lassú a kanyarokban. Előre álltam és próbáltam a tempót fokozni. Gyorsan kiderült, hogy volt még tartaléka nem maradt le tőlünk. Ekkor én visszavettem és beálltam hátulra.

Bő 15 percen keresztül nem történt semmi különös. Váltogattuk egymást elől és csak arra figyeltünk, hogy hátulról ne érjen fel senki. Béla Ati haladt elől én mögötte amikor észrevettem, hogy Ádám pár métert lemaradt tőlünk. Odaszóltam Attilának, hogy most menjünk pár gyorsabb kört. Sikerült is elszakadnunk olyan 10mp.-re. Utólag kiderült, hogy technikai probléma miatt maradt le. Meglazult a fékváltókar a kerékpárján. Sajnálom, mert a végére biztos jó kis meccs lett volna.

Innentől kettesben folytattuk a körözést próbáltuk váltogatni egymást. Nézegettem hol vagyok gyorsabb Atitól, mert tudtam nekem kell előbb támadnom, mert az utolsó körben gyorsabb a mounti, de ha rángatom a tempót akkor elfáradhat mögöttem.

Öt körrel a vége előtt próbáltam először menni, de nem éreztem magamban sok erőt, Ati tartotta magát mögöttem. Következő két körben nem tudtam mit csináljak majd az utolsó előttiben úgy döntöttem menni kell. Teljes erőből elindultam az emelkedős részen és sikerült kis előnyre szert tennem, de következett a 180 fokos kanyar ahol az én cyclocross bringám nagyon lassú volt. Attila visszaért mögém. Utolsó körben ugyanúgy lemaradt a emelkedős részen, de a hajtű kanyarban ismét befordult mellém kis íven és kigyorsított mellettem. Innen lehetetlen az előzés cyclocross kerékpárral, mert lejt a pálya és gyors kanyarok következnek a célig.

Szorosan haladtam Ati mögött hátha hibázik, de ő nem erről híres. Egyetlen sanszom volt még, a célegyenes, de nagy tempóban akartam fordulni és én hibáztam. Kisodródtam és így nem tudtam támadni. Begurultam a második helyre.

Elégedett vagyok ezzel az eredménnyel, frankó kis verseny volt.