Vasárnap a szlovákiai Vrickóba utaztunk versenyezni.

Kicsit nehézkes indulás után irányba vettük először Zvolen-t majd itt Kremnica (Körmöcbánya) felé fordultunk.
A térképet nézve kiderült, hogy egy zákfaluba kell mennünk a hegyek között 500m magasra. Megérkezve a faluba sehol senki,de a versenyre tartó mentő jön mögöttünk. Akkor nagy gáz nem lehet bizti erre kell tovább menni.
Lassan haladunk előre egyre keskenyebb úton, már a buszfordító is távolban (hová megyünk tovább) amikor egyszer meglátjuk a bringásokat és a faluszéli ifiúsági tábort.
Pár perccel 12 után érkeztünk így egyből adtuk a licenszeket a nevezéshez.
Utána kiderült, hogy miért siettek ennyire a szlovákok.
Minden rajtot előbbre hoztak 30 perccel.

Így villámgyors öltözés pályabejárás. Gyorsan kiderült, hogy újból teljesen más stílusú pálya lesz.
Elején hosszú emelkedő, ami mindenkinek futós, utána a réten való kanyargós emelkedő, majd egy mountis lejtő és irány vissza a kör elejéhez aszfalton.
Ez elsőre nekem nagyon nem tetszett. Mi lesz itt. Aszfalton lefogok maradni mindig.

12:45-kor indult Eszti és Szabina.
Rajt után szokás szerint ellépet a fiatal Medvedová Tereza őt követte Dósa Eszti majd a szlovák bajnok Vojtásová Zuzana. A negyedik helyen pedig Golyán Szabina.
A végére annyi változás történt, hogy Eszti feljött az első helyre és azt meg is tartotta.
Kívülről nekem könnyű győzelemnek tűnt, sokkal jobb erőben volt a versenytársaihoz képest, de ez nem azt jelenti, hogy lelehet írni.
Szabina egyre közelebb van az elejéhez, egyre kisebb időkülönbséggel jön be, így lehet hogy itthon meglepetést fog szerezni pár női versenyzőnek.

14:00-kor következett a mi futamunk ahol ismét óriási tempóban indultak el a szlovákok.
Én nem akartam annyira bekezdeni, gondoltam majd a végén feljövök.
Taktikám az volt, hogy a nagy lejtőn majd mindig megelőzök pár embert.
Ez ment is a 3.körig, de akkor leszakadtam aszfalton és egyedül gyenge voltam.
Hátulról utolértek és kezdem újból a kapaszkodást.

Ennek eredménye az lett, hogy emelkedőn elmentek, lefelé utolértem őket, aszfalton pedig utaztam.
Nem sok helyett tudtam javítani, csak olyan versenyzőket előztem meg akik hirtelen elkészültek erejükkel.
Így nem vagyok megelégedve a 10.helyezésemmel, de annak örültem, hogy végre sikerült megvernem Hula Daniel-t aki Magyarországon is szokott versenyezni mountiba és elég erős kategóriájában.
Viktornak sem kedvezett ez a pálya ő a 9.helyen ért célba és számára érthetetlen volt, hogy a többiek hogyan lehettek ennyivel erősebbek.

Eredményhirdetéskor majdnem díjazott lettem,de kiderült, hogy elnézték.
Eszti átvette a suskát, közben ettünk gulyást és indultunk a várva várt fürdőzésre a Teplicei aqua termál fürdőbe.
Jól kiáztattuk magunkat a 36 fokos vízben és felfrissülve indultunk haza.
Az út elég hosszúra sikerült, mert Senográd környékén óriási köd volt és csak 50-nel tudtunk haladni.
Szerencsésen hazaértünk, pedig egy szarvascsorda állt az út szélen amin kicsit meglepődtem amikor oldalra néztem a kocsiba. Ők annál nyugodtabbak voltak szerencsére és szépen lassan elballagtak.

Következő versenyem a szombati Budapest Bajnokság lesz, ahol még nem tudom mennyire fogom odatenni magam, mert nem szeretem a vas akadályokat a pályán.

eredmények: