Szombati verseny után Pesten vagyis Budán maradtunk Szécsi Tomi haveroméknál, hogy végre kipróbálhassam a edző kört ami 9:30-kor indul az Árpád hídtól.

Napos reggelre ébredtünk aminek örültem, de a térdem, bokám még fájt a tegnapi verseny után.
Mindegy, végig csinálom valahogy. Időben oda is értünk az Árpád hídhoz és meg is lepődtem mennyien vagyunk.
Sok ismerős arc pl.Módos Gabi,  Mikusz, Adorján, Speciár, Szoba, Kapitány Attila, Szega, Zerge stb.
Összesen körülbelül 60-an lehettünk.

Elindultunk Szentendre felé egyből jött a legveszélyesebb útszakasz. Itt rögtön egy srác defektet kapott így sajna ő lemaradt. Beérve Szentendrére lefordultunk a rakpartra, óvárosi részre és a város végén jöttünk vissza a főútra.
Haladtunk tovább Leányfalu felé. Jó volt látni, hogy azért ennyi bringásnak már van valamennyi tisztelete az úton.
Nem mertek leszorítani minket és ez jó érzés volt. Nagyobb biztonságban éreztem magam mint ha egyedül lennék.

Első megálló a volt lepencei strand előtt volt, ahol mindenki elvégezheti kisebb-nagyobb dolgát.
Itt többen visszafordultak nem jöttek végig velünk a nagy körön.
Azért még olyan 30-an mindig maradtunk és elkezdődött az igazi váltott vezetés.
Esztergomot elhagyva lett egy kis problémán, rám jött újból a pisilhetnék. Mi lesz így?
Itt nem vár meg senki ha megállok, egyedül meg talán vissza se tudok zárni a sorra, mert 35-40 közötti tempót mentünk.
Tomi feláldozta magát, úgy döntött megáll velem és majd ketten gyorsabban utolérjük a többieket.
Nem volt egyszerű, de sikerült.

Dorogon elfordultunk Piliscsaba felé és innen kezdett emelkedni az út kicsit.
Tomival mi mindig rövideket vezettünk, próbáltunk tartalékolni a végére.

Elérkeztünk a piliscsabai templomhoz, innen jön az emelkedő.
Beálltam a szerintem legerősebb srác mögé, hogy majd vele megyek.
Nem volt a legjobb választás, mert így beszorultam és páran elmentek a hegy tetején.
Lefelé egyedül bevállaltam és nehezen utolértem őket.
Következett még egy kisebb pukli amikor négyen még jobban megnyomták és én velük értem fel.
Innentől gurulgattunk, vártuk a többieket, amikor nekem elszakadt a lánc.

Gyorsan félreálltunk Tomival és próbáltam megcsinálni. Közben mindenki elmegy mellettünk.
Szervíz után irány tovább amikor még egyszer meg kellett állnunk, mert az első váltó is meglazult.
Ez már csak pár pillanat volt amikor egy Biondós gyorsvonat elhalad mellettünk.
Tomival mindent beleadtunk és utolértük őket.
Innen velük mentünk Budapest széléig hihetetlen nagy tempóban 45-50 között.

Bécsi úton a vasúti átjáró után visszavettek és levezetve, pörgetve haladtunk tovább.
Innen Tomival elindultunk hazafelé kis utcákon.

Sok élménnyel lettem gazdagabb, jó kis edzés volt köszönet ezért Szécsi Tominak.
A táv 108km volt amit 130-as átlagpulzussal és 175-ös maxxal tekertem végig.