Először amikor megláttam elég fura szerzemény volt óriási kerekekkel.
Ráülve elsőre a kormány eszméletlen széles(68cm) volt a mounti után. Amit egyből észrevettem még, hogy a geometriája teljesen más. Próbáltam minél jobban a mtb-hez alakítani, de gyorsan rádöbbentem, hogy ez egy teljesen más bringa, másképp kell beállítani.

Kormányt lehet alacsonyra tenni, de a dőlésszöget úgy kell állítani, hogy picit felfelé álljon. Először a vállnak ez igen kényelmetlen, de megszokva nagyon stabilan lehet fogni a kormányt. (Stucni egy Frm 110mm-es  a kormány pedig Frm 329-es carbon) A vázméret egy 20″-os ami nekem személy szerint magas, de ezt kaptam ezt kellett megszeretnem. Anyaga easton alumínium, súlya 1400gramm körüli. Merevsége már nem ennyire tuti, mert a hátsó fék igen sokat rezonált.

Bringa felszereltsége igen magas kategóriás, de nem a csúcs minőség, de egy biztos nagyon strapabíró minden alkatrésze.
A váltórendszer Sram X.9 10-es rendszer, amit az elején beállítottam és azóta hozzá se kellett nyúlnom. Elöl egy konzolos Frm első váltó van felszerelve ami egyszer visszalazult, de meghúztam a titán csavart és azóta nincs gondom vele.
Lánckeréksor egy 12-36-os Sram 1070 (360gramm) van rajta ami teljesen jól működik csak a súlya elég nagy, igaz nem éreztem hátrányát egyszer sem.

Ehhez párosul az Frm hajtás ami első ránézésre egy nagyon egyszerű hajtókar, de menet közben jobban teljesített az Xtr hajtóművemtől. Áttételezése 38-25 ami a 12-36-os sorral mindenhová tökéletes volt. Országúton haladós volt, de a zalaegerszegi ox pályán is simán ki tudtam tekerni vele.

Kerekek a Frm Urano Xc Pro (1580gramm) Kenda Karma külsőkkel (580gramm), tubeless kivitel.  Ez a legnehezebb kerék amit az Frm cég gyárt cross country-ra, olyan 250-300 grammal nehezebb az eddig használt mtb kerekeimtől, de mégis sokkal jobban lehetett vele kigyorsítani, emelkedőkön mászni, szóval gyorsabb volt. 1,8 Bar nyomáson használtam. Egyetlen gyengéje volt, vagyis inkább lehet, hogy én vagyok béna, de a köves, laza talajú kanyarokban bizonytalan voltam. Olyan érzésem volt, mintha a nagy kerék miatt mindig kiakarna csúszni alólam. Ami viszont nagyon szuper volt, a Frm Tubeless tej. Sikerült egy 3-4mm-es vágást összeszednem a hátsó külsőn, amit szuperül eltömített. Semmi nem engedett utána. Pár féle tejet próbáltam már, de ilyennel még nem találkoztam. Megkötve tényleg egy gumi képződik belőle. Betöltő kanálban maradt egy pici és szinte egy csúzligumi képződött belőle.

Fékek Avid Elixir Cr, ezekről nincs mit írnom, most a piacon szerintem az egyik legjobb fékek. Egyetlen dolog volt, hogy a hátsó mindig rezonált, de ez abból adódhat, hogy kereszt áthidaló nincs a váz hátsó támvilláján és a 20″-os vázméret miatt elég hosszú csövekből készült. Igaz szerintem a gyári Avid tárcsával is volt valami gond, mert gyenge fékezésnél nem egyenletesen fékezett, hanem volt egy pont ahol nagyobbat rántott. Ennek is köszönhető a rezonálás. Igaz versenyeken igazi előny volt, mert ha utolértem valakit akkor dudaként is szolgált.


Teleszkóp FRM Air-Way 85Ssv 29er Carbon (1.450gramm). Ez a legnehezebb amit gyárt az Frm, de szerintem a legmegbízhatóbb, mert nem tartalmaz annyi carbon alkatrészt mint a többi változat. Nyílt olajfürdős ezért elég érdekes hangja van amikor mozog. Visszaút csillapítás nem sokat állítható rajta, nem nagyon lehet belassítani, igaz én nem is szeretem úgy a teleszkópokat.
Előfeszítést levegő nyomással lehet beállítani, elég alacsonyon működik jól. Maximum 1bar-t fújtam bele és ekkor működött szuperul. Pici beülést kellett hagyni neki.
Valami szerkezet lehet még benne, mert amikor kiálltam a nyeregből akkor nem nagyon mozdult be, olyankor nehezen indult meg a teleszkóp. Ehhez kellett a legtöbb idő, hogy sikerüljön magamhoz  beállítani. 

Érdekesség volt még a Frm 29-esen, hogy nyereg magasságot 1 cm-rel magasabbra kellett emelnem mint mtb-n. A 20″-os váz méret miatt a nyerget igen előre kellett tolni. Így a bringa elkezdett más izmokat dolgoztatni, ami miatt elég sokat görcsölgettem a maratonokon. Rövid xco versenyeken nem volt gond, ott eszméletlen jól teljesített, szuperul mászik a meredek emelkedőkön. Kormány magasabban volt a mountihoz képest, de mégse emelte az elejét egyszer sem. Terepen egyenes részeken óriási tempót lehet menni vele, a széles kormány és  a nagy kerék miatt. Mindenen átmegy, nem akad meg mint egy mtb. Felfelé a szlovákgyarmati xco pályán vettem észre a legnagyobb különbséget.Amikor az mtb már ülve is kapargat a kavicsos laza talajon, akkor az Frm-mel még simán ki lehetett állni minden probléma nélkül.

Nekem előnyt jelentett a lankásabb emelkedőkön is a nagy kerék amikor tempót kell menni. Ezeken a részeken mountival mindig lassabb voltam. Erőt azért ezzel a bringával is be kellett osztani, mert fura módon többször hirtelen elfáradtam vele. Valamiért nem érzékeltem a fáradságot annyira, utána pedig egyik pillanatról a másikra kidőltem. Mondjuk ez betudható az idei edzetlenségemnek is.Amit még észleltem, hogy a hullámos gyors részeken a hátulja jobban elemelkedett, elpattogott mint a carbon vázas mountié.

Összegezve a dolgokat a Frm 29-es bringa tényleg egy jó választás, de lényeges a jó vázméret. Én pozitívan csalódtam benne, először inkább egy kényelmes túragépnek néztem, mint versenyképes bringának. Jövőre szívesen megmutatnám, hogy mit tudok elérni egy 18″-os vázméretű Frm géppel és egy normális felkészüléssel.